God's Girl

Naponta lehet arról hallani, hogy mennyien lesznek öngyilkosok vagy épp mennyien halnak meg. Ennyit ér az Élet, hogy eldobják maguktól ? Tegnap, volt nálunk egy ismerős, aki egy utcában lakik velünk. Már régóta ivott, de a szülei is mindig alkoholisták voltak és sok szörnyűséget kellett átélnie. Apukámtól kért tegnap pénzt valamire, hogy kölcsön adjon neki. Máskor is kért, apukám meg mindig adott neki.Tegnap én vittem ki neki a pénzt, és ő azt hitte, hogy apukám fog kijönni. Elkezdett valamit mondani, hogy " Mond már meg apukádnak, hogy..." és itt szünetet tartott, és nem akarta mondani. Akkor éreztem,hogy biztos valami munkát szeretne vagy ilyenek, ez ugrott be. És tényleg ezt szeretett volna, de nem merte mondani.Láttam rajta,hogy egyszerűen szégyelli ezt kérni, főleg úgy, hogy ezt nekem kell még átadnom apukámnak.Aztán el is ment, én pedig még a kaput nyitottam ki anyukámnak aki épp jött haza.Ma pedig harangoztak, és kiderült,hogy ez a férfi halt meg. Megölte magát, ma délután. Egyszerűen nem akartam elhinni, tegnap még beszéltem vele, ma meg már.Most pedig folyamatosan az van a fejemben,hogy lehet ha kapott volna valami munkát akárkitől, most nem lenne halott.Nagyon kétségbeesettnek tűnt,de nem gondoltam volna, hogy ..ez..vagyis ilyen fog történni. Ennyit ér az életünk, hogy eldobjuk. Elhiszem, hogy van olyan helyzet amikor minden olyannak tűnik,hogy nincs többé semmi értelme. Mennyiszer kérdeztem én Istentől, hogy minek élek, ha ennyire fáj minden? Ha azok a dolgok amiken nem tudtam továbbjutni, mindig újra és újra kísértenek? Nekem is volt a kezemben olló, és gondoltam rá, igen bevallom. Arra,hogy bántsam is magam és volt, hogy megkarcoltam egyszer a felkaromat, még tavaly nyár előtt, aminek még mindig itt van a helye és mindig látom, emlékeztetőül. Abban a pillanatban olyan fájdalmas minden, olyan egyedülinek érzed a világot, üresnek és szarnak, hogy minden jobb csak az nem amit élsz, aki vagy és amilyen vagy. Háború van benned.Emlékszem, épp fürdeni készültem akkor és egyedül voltam ugye. Megfogtam az ollót és már a kezemnél volt. Komolyan megtettem volna, bennem volt , hogy tegyem meg, gyerünk már. Aztán belenéztem a tükörbe és elkezdtem zokogni, hogy mit akarok. Bántani magamat? Isten ezt szeretné? Mert nagyon buta voltam, és csak sírtam és sírtam és eltettem az ollót és imádkoztam, hogy bocsásson meg nekem. Nem dobhatom el az Életem, miért is tenném?Viszont éreztem,hogy amikor elő vettem az ollót akkor mintha más irányított volna, hogy tegyem. Hogy juthattam el addig  a pontig ? De tudjátok, mit ? Ott volt velem Ő akkor is, és segített. Segített, hogy rájöjjek az nem én vagyok! Nem én vagyok aki ezt megtenné és nagyon elvesztettem magam és Őt is. Láttam, hogy hova jutottam és az annyira fájt, még jobban, mint a többi. Az pedig,hogy nem bíztam Jézusban még jobban .De akkor megértettem,hogy szeret és nem akar elveszíteni! És ezt azóta megtanultam, és azt is, hogy én se hagyjak senkit elveszni, ha van rá lehetőségem,hogy segítsek. Ő csendesen szeret minket, nem veri a mellét nem veri nagy dobra az egészet. Csendesen ott ül a szívünkben és várja,hogy mi is elcsendesedjünk. Elvonuljunk a világ zajától és meghalljuk amit Ő akar tőlünk.Boldog vagyok,hogy visszatértem hozzá, azóta teljesen máshogy nézek mindent, és értelmetlennek azt,hogy elakartam veszteni az Életemet, amit ajándékba kaptam. Amit mindenki ajándékba kapott Tőle. Értékeled az Életed eléggé? Ha eddig nem tetted, hidd el meg kell tenned és megköszönnöd. Megköszönni azt,hogy minden reggel felébredhetsz, és vannak szeretteid. Van ház a fejed fölött és étel a tányérodon. Nem kell szomjaznod és éhezned. Ha mindez megvan, akkor már tényleg van mit megköszönnöd.Elhiszed azt, ha van Hited,hogy van értelme annak, hogy élheted az Életedet. Az Úrnak tervei vannak veled. Ezt sose feledd el, én sem fogom most már. :)

Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. Máté 11,28-30.

Szép estét nektek ! :)